Dohy Anna: Low poly design
Mindenkit önmaga érdekel a legjobban — csakhogy ez a nézőre éppúgy igaz, mint az alkotókra. Éppen ezért szükségszerű a munkafolyamat mai állomása, melynek célja egy általános érvényű benyomás lepárlása a résztvevők konkrét történeteiből.
A kezdetben még személyes, életszagú improvizációk fokozatosan csupaszodnak és egyszerűsödnek a workshop során. Monológokból tőmondatok, kulcsszavak maradnak, mozgássorozatokból néhány jellemző gesztus.
Rajz: Dohy Anna
Lénárd Róbert nem törekszik realisztikus jelenetek színpadra állítására — a munka iránya az absztrakció, a stilizáció felé mutat.
Kezd kirajzolódni az előadás dramaturgiai íve. Meglesz a helye a sírásnak és a nevetésnek, a szétnézésnek és a befelé fordulásnak is. Néhány kiemelt jelenetet nem számítva — melyekben a szépség hordoz valódi információs értéket — az előadás mai állapotában dominálni látszik a cinizmus. Lénárd Róbert nem engedi túlbuggyanni az érzelmeket, és minden alkalommal talál valamilyen ellensúlyt, ha a túlfűtöttség veszélyét fenyegetően közeledni látja.
Ma elkészült az alacsony felbontású váz, amelyre holnap délelőtt kerül fel a burkolat. A jelenetek sorrendje, a kombinációk viszonya és a koncepció alapgondolatai rögzültek.
Már csak az a kérdés, hogy az utolsó napon vajon lesz-e elég idő összecsiszolni az elnagyolt részleteket?
(Tea for Two workshop Lénárd Róberttel – 5. nap)