Kiss Lóránt: Ismerős arcok a szellemkastélyban

Nem tudjuk, mi vár ránk az erdélyi kastéllyá avanzsáló Grand Café előtt. Korábban nyitvatartási időben bármikor ki-be járhattunk a kapuin, most viszont a Nélküled című előadásra várunk, melyet Solymos Tamás művéből a Tér12 Kulturális Egyesület készített. Egyelőre még nem mehetünk be, mert Béres Miklós és Domokos Zsolt elállja az utunkat.

Aztán elkezdenek beszélni, és kiderül, ők Bandi és alkalmazottja (illetve nagyanyja), akik egy kastélylátogatást próbálnak levezényelni egy turistabusznyi embernek (ezek lennénk mi). Az alkalmazott persze mihaszna, a nagymama rosszkor érkezik, Bandi pedig a fejében százötven évnyi sztorival azt se tudja, hova legyen, hogy „otthonról” jöttekkel lehet.

Az utcáról indulunk, majd a hátsó bejáraton fel: hosszú lépcsőmászás következik, közben gitárszóval, reneszánsz kerttel, és a Bandi szájából ömlő családregénnyel, amit időnként meg-megakaszt egy pálinkázás vagy erősebb románozás.

Ragyogó portrét kapunk Bandiról: ő mindenki távoli rokona, volt osztálytársa, ivócimborája. Ismeri a történelmet, na persze nem a tankönyvi hazugságokat, hanem az igazit, ami ott nincs, átlátja a politikai érdekeket, ami az állami vezetőktől kezdve az utolsó alkalmazottig mindenkit a magyarok ellen hangol, és leginkább is a családját ismeri, meg a düledező, felújításra váró kastélyt; azt, ami az elegáns estélyekből, írók által látogatott szalonokból és a szabadságból maradt.

A Grand Café szűk tere nem sok lehetőséget biztosít, az alkotók mégis a legtöbbet hozták ki a térből: Bandi a pultnak támaszkodik, asztalra ül, mint egy igazi kocsmai Szókratész, mi meg köré gyűlünk. Olykor izgalmas kellékek is előkerülnek, például a képkeret a nagyszalonban, vagy a Domokos Zsolt által megformált szobor. A jól eltalált poénok és a Bandi karakterét kiváló érzékkel behatároló mondatok azonban az idő előrehaladtával egybemosódnak a szótengerrel, és a színházi helyzetre való reflexiókból is több van, mint amennyi még fenntartja a fikciós helyzet iránti nézői elköteleződést; igaz, ezt a zárlat alighanem azonnal vissza is tudta szerezni.

Viktor Balázs rendezése érdekes kísérlet, erős, jól ábrázolt karakterekkel, ami – mint minden hasonló előadás – erősen függ a tértől, ahol színre viszik. Egy biztos: sikerült közösséget alakítani a nézők nagy részével, akik minden poénnal és kiszólással együtt felismertek valami nagyon mindennapit, valami nagyon velünk élőt ott, azon a vasárnap estén a Grand Kastélyban.

(Tér 12 Kulturális Egyesület: Solymos Tamás: Nélküled)

Fotó: thealterphoto2022