Keresés
 
   
 

THEALTER 2010 / Július 17, Szombat

 

Előadás

Webnapló
blogzárás - nincs kegyelem miről beszélünk? - emlékeztető utolsó vacsora sanyibá majdnemgudbáj blogger módra döbrei dénes - lajkó félix: bőrkert tolnai dedikált balog bezárta, aztán döbrei és lajkó a tizedik napon moncsicsi tanulmányi kör - vannak tervei? bezárult a zenedoboz hommage à Bozsik Yvette társulat idegeneknek tilos mélység s aki ott csak hal fém, nem vas - hírnév holnaptól már úgy lesz a helyes megfejtők a nap mondata andaxinház - nincs mitől félni metanoia artopédia - tizenhárom hónap unokák színháza megkerült a fesztiválbarát az összes kerékpáros szobra helyett a tegnapi nap fotója lovak az ablakban aradi kamara viszont song - idegen toll van-e valahol becsületes megtaláló? gyerekességek, csillag börtön mégy ma a böribe? mi a fontosabb? a rampai lecsó zenedobozra kovászos uborkát katica felolvas nórinak a fesztiválbarát dala ön kéntes? de ki az a grotowski? yay, meg van a... yay, hol a... derevo - harlekin (ötödik nap) mi, akik itt vagyunk ki van a virág mögött? focus műhely - happy hour (negyedik nap) szakonyi györk - marginális (negyedik nap) hmg vonaton - utcajátékok tolnaiul nomen est omen - zenedoboz pintér béláék - szutyok, idegen tollakkal vicc demokráciára és zsarnokságra didergő - horváth mihály gimnázium napibalog (harmadik nap) az eszéki zsiráf góbirita (harmadik nap) a lüke fiú az elfekvőben (harmadik nap) szeretem az angyalokat (harmadik nap) symposion lift kiállításmegnyitó (harmadik harmadik hang színháza - f/eltűnések (második nap) zenedoboz - a vajdasági szív (második nap) tolnai ottó köszöntése, jelenkor (második a kisinyovi rózsa (első nap) keserédes, avagy megnyitó (első nap) azok a deszkák, az a színpad (első nap) nehéz a szívem - hajnóczy 12 (első nap) thealter lúkbekk 2009 thealter lúkbekk 2008 thealter lúkbekk 2007 thealter lúkbekk 2006

Részletes információ

Oldal nyomtatása

Tolnai Jelen Kor: „Ha mi lennénk Kosztolányi” - a Jelenkor folyóirat köszönti a hetvenéves Tolnai Ottót

17. Szombat 19:00     Régi Zsinagóga

90'

A pécsi Jelenkor folyóirat szerzői: Tolnai Ottó, Esterházy Péter, Mikola Gyöngyi, valamint a lap főszerkesztője, Ágoston Zoltán beszélgetése az ünnepelt életművéről, különösen Kosztolányihoz fűződő kapcsolatáról. Esterházy Péter felolvassa Tolnai-köszöntő írását, Tolnai Ottó pedig új verseit, melyek a Jelenkor nyári számában látnak napvilágot.

www.jelenkor.net

Az irodalmi találka házigazdája a szegedi MASZK Egyesület.

A rendezvény főtámogatója: Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa

Tolnai Ottó:
Író, költő, műfordító 1940. július 5-én született Magyarkanizsán. 1955–1959 között a zentai magyar gimnázium tanulója, 1956-tól publikál rövidprózát, 1960-tól verseket. 1959-től az újvidéki Magyar Tanszék hallgatója. 1961-tól az Újvidéken megjelenő Ifjúság hetilap Symposion című művészeti mellékletének szerkesztője.
Első verseskötete, a Homorú versek megjelenésének évében, 1963-ban Zágrábba költözik, filozófiai tanulmányokat folytat. 1964-ben megjelenik az Új Symposion folyóirat, melynek 1974-ig szerkesztője, 1969–1972 között pedig főszerkesztője. A cenzúra (majd ezt követő vádemelés és bírósági ítélet) következtében le kell mondania a lap vezetéséről. 1974–1994 között az Újvidéki Rádió művelődési műsorainak szerkesztője, képzőművészeti kritikusa.
1966-tól 1990-ig a Jugoszláv Írószövetség tagja, és felbomlása előtt ő volt az utolsó elnöke is.
1990-től a Magyar Írószövetség tagja. 1992-től a Veszprémben megjelenő Ex Symposion főszerkesztője. 1994-től Palicson él. 2004–2005-ben egyéves DAAD ösztöndíjjal Berlinben tartózkodik.

Önálló kötetei:
Homorú versek. Versek. Újvidék. 1963. Forum (Symposion Könyvek.)
Sirálymellcsont. Versek. Újvidék. 1967. Forum (Symposion Könyvek.)
Tolnai Ottó – Domonkos István: Valóban mi lesz velünk. Versek. Újvidék. 1968. Forum (Symposion Könyvek 13.)
Agyonvert csipke. Versek. Újvidék. 1969. Forum (Symposion Könyvek 18.)
Rovarház. Regény. Újvidék. 1969. Forum
Ördögfej. Ifjúsági regény. Újvidék. 1970. Forum
Gogol halála. Kispróza. Újvidék. 1972. Forum (Symposion Könyvek 35.)
Legyek karfiol. Versek. Újvidék. 1973. Forum (Symposion Könyvek 36.)
Versek. Újvidék. 1975. Forum
Sáfrány Imre. Képzőművészeti monográfia. Újvidék. 1978. Forum
Világpor. Versek. Újvidék. 1980. Forum
Elefántpuszi. Gyermekversek. Újvidék. 1982. Forum
Virág utca 3. Regény. Újvidék. 1983. Forum
Vidéki orfeusz. Válogatott versek. Bp. 1983. Magvető
Gyökérrágó. Versek. Újvidék. 1986. Forum
Rokokokó. Gyermekversek. Újvidék. 1986. Forum
Prózák könyve. Elbeszélések. Újvidék. 1987. Forum
Cápácskám: apu. Gyermekversek. Újvidék. 1989. Forum
A meztelen bohóc. Képzőművészeti írások. Újvidék. 1992. Forum
Wilhelm-dalok, avagy a vidéki orfeusz. Versek. Pécs. 1992. Jelenkor
árvacsáth. Versek. Budapest–Újvidék. 1992. Orpheusz–Forum
Versek könyve. Bp. 1992. Széphalom
Kékítőgolyó. Új prózák könyve. Bp. 1994. Kortárs–Széphalom
Végel(ő)adás. Drámák. Bp. 1996. Prológus
Rothadt márvány. Jugoplasztika. Képzőművészeti esszék. Bp. 1997. Kijárat (Teve Könyvek)
Balkáni babér. Katalekták. Versek. Pécs. 2001. Jelenkor
Költő disznózsírból. Egy rádióinterjú regénye. Kérdező: Parti Nagy Lajos. Pozsony. 2004. Kalligram
Szög a nadírban. Kovács Antal naplója. Pécs. 2005. Alexandra (Szignatúra Könyvek)
Domonkos István – Fehér Kálmán – Tolnai Ottó: Dolerony. Újvidék. 2005. Forum
Ómama egy rotterdami gengszterfilmben. Regény versekből. Zenta. 2006. zEtna
A pompeji szerelmesek. Fejezetek az Infaustusból. Válogatott prózai írások. Pécs. 2007. Alexandra
Tolnai Ottó legszebb versei. Bp. 2007. AB-ART
Grenadírmars. Egy kis ízelt opus. Zenta. 2008. zEtna
Világítótorony eladó. Zenta. 2010. zEtna

Számos írása, kötete jelent meg szerb, francia és német nyelven

Fontosabb díjak, elismerések:
1967, 1980 – Híd-díj
1988 – Szirmai-díj
1988 – Mikes Kelemen-díj
1991 – Üzenet-díj
1991 – József Attila-díj
1992 – Kortárs nívódíj
1992 – Az Év Könyve Jutalom
1993 – Ady Endre-díj
1994 – Alföld-díj
1995 – Déry Tibor-jutalom
1997 – Bodrogvári Ferenc-díj
1997 – Füst Milán-jutalom
1999 – Weöres Sándor-díj
1999 – Bezerédj-díj
2000 – A Köztársasági Elnök Aranyérme
2000 – Radnóti Miklós-díj
2001 – Mediawave-díj a Párhuzamos Kultúráért
2004 – Magyar Irodalmi Díj
2007 – Todor Manojlovic-díj (Szerbia)
2007 – Kossuth-díj
2009 – ARTISJUS Irodalmi Fődíj
2009 – Bosanski Stecak (Bosznia)

(Digitális Irodalmi Akadémia, Wikipedia)

Esterházy Péter:
Budapesten született 1950-ben, a budapesti piarista gimnáziumban érettségizett 1968-ban. 1974-ben az ELTE-n matematikusi diplomát szerzett (szakdolgozatának címe: Optimum binary search trees), és egyetemi diplomáját hasznosítva a Kohó- és Gépipari Minisztérium Számítástechnikai Intézetében dolgozott 1978-ig, azóta szabadfoglalkozású író. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.
A hetvenes években indult írónemzedék jelentős képviselője. Szellemi elődeit a Nyugat-Újhold (Kosztolányi-Ottlik) vonalon jelöli ki. Műveiben a posztmodern próza számos sajátsága fellelhető (idézet- és utalástechnika, önreferencialitás, metanyelvi kiszólások stb.).
Munkásságát eddigi két fő műve tagolja három részre. A Termelési-regény (kisssregény) (1979), ez az ironikus-szatirikus kettős regény emelte Esterházy Pétert a kortársi élvonalba. Párhuzamosan íródik az alapvetően önéletrajzi regény és a regény önéletrajza: a regény regénye. Mindez egy „főszöveg” és az – egyébként jóval nagyobb terjedelmű – jegyzetapparátus formáját veszi fel, létrehozva ezzel egy sajátos, posztmodern jellegű intertextuális erőteret.
Hasonló törekvések jellemzik második fő művét, a Bevezetés a szépirodalomba című írásműsorozatot is. Képregénytől anekdotagyűjteményig, automatikus írásműtől cizellált stílusimitációig sok minden megtalálható benne, olyan klasszikus avantgárd gesztusok is, mint Ottlik Géza Iskola a határon című regényének lemásolása egyetlen papírlapra.
Nagy feltűnést keltett és sok találgatásra adott okot a Csokonai Lili név alatt megjelent fiktív önvallomás (Tizenhét hattyúk, 1987), amelynek hőse, Weöres Sándor Psychéjének mai utódja, stilizált XVII. századi nyelven mondja el merőben mai történetét. A nyolcvanas évek vége felé Esterházy Pétert egyre inkább foglalkoztatja a Kosztolányi-féle értelemben vett hírlapírás. A Hrabal könyvében (1990) a főszereplő (és narrátor) saját felesége, címzettje pedig (a „második személy”, akihez az első beszél) Bohumil Hrabal. A Hahn-Hahn grófnő pillantása (1991), e sajátos, többrétegű utazóregény újabb nyitást jelent Esterházy Péter pályáján.
A Harmonia caelestis (2000) továbbra is szövegdarabokat, családtagokat, hagyományokat kelt életre – az ismétlődés legkülönbözőbb alakzataiban. A Harmonia – a Termelési-regényhez hasonlóan – két részből áll, melybe az európai történelem minden fontos és igen sok lényegtelennek tűnő, megtörténtként tanult és kitalált eseménye belefér. Ez a hagyomány azonban nem önmagától keletkezik, csakis e regény kedvéért jön így létre. A figurák ismétlődő szövegelemekből, közmondásokból, beszédmódokból létesülnek, így Esterházy újraírja, de le is rombolja a családregényt. A Javított kiadásban (2002) úgy íródik bele az Esterházy-szövegbe az apa ügynöki jelentése, mint egy számítógépes programba a vírus, amely végül felfalja a programot – így nagy erővel jelenik meg a fikció a fikcióban, valóság a fikcióban gondolatköre.
Könyvei szinte a világ minden nagyobb nyelvén olvashatók.
(Digitális Irodalmi Akadémia)

Mikola Gyöngyi:
1966-ban Győrött született, Szeged-Szőregen él, az SZTE BTK Médiatudomány Tanszékének munkatársa. A kortárs magyar irodalomra, annak tendenciáira az egyik legérzékenyebben reagáló kritikus, a vajdasági irodalmi-szellemi élet avatott hazai ismerője és közvetítője. Írásaiban reflektál a kortárs színház, film és képzőművészet jelenségeire is. Az elsőkönyves prózaíróknak évente díjat ítélő Bródy Sándor Alapítvány kuratóriumának tagja.


Ágoston Zoltán:
Pincehelyen született 1966-ban. A JPTE magyar-esztétika szakán végzett, majd újságíróként dolgozott (A Helyzet, Esti Extra, Pécsi Tér), 1992-től a Jelenkor folyóirat szerkesztője, 1999 szeptemberétől főszerkesztője. 1990-től irodalomkritikái jelennek meg különböző folyóiratokban és lapokban. 1997-től 2000-ig a József Attila Kör elnöke. Hobbijai a labdarúgás és a zenehallgatás.

Az előadást támogatta:

Pécs 2010 – Európa Kulturális Fővárosa

A galéria megtekintéséhez kattintson a képre
 
Az oldal tetejére
 

2018 THEALTER

Impresszum    Oldaltérkép    Adatvédelmi elveink   Bejelentkezés   Regisztráció