Keresés
 
   
 

THEALTER 2013 / Október 10, Csütörtök

 

Előadás

Webnapló
klóz dö hárt, klóz dö dór régi zsinagóga, zsinórpadlás egy teát na mi lesz még? egy óra a kozmoszról - hawking tartuffe - respect, gyerekek! potméter- és kábelrengeteg halottaskönyv kopi pészt - önplagizálok beszélő tárgyak1 tahó e vagy? olyan szakadós ma a szál rájátszás - másik kabát és haza alföldi mint csáknorisz szpíking bádíz nem meghalni, ez a lényeg vagy-vagy keserű kávé, ha fehér kemény alföldi-csáki könyv - a nézőtér kémiája miért szeretem alföldit? elkezdődött

Részletes információ

Oldal nyomtatása

Geltz Péter-Harsányi Attila: A mindenség elmélete

10. Csütörtök 19:30     Régi Zsinagóga

60'

„... ha végül is sikerül megtalálnunk a teljes, egyesített elméletet, idővel legalább a legfontosabb elveket érthetővé kell tennünk mindenki számára, hogy az elmélet ne maradhasson néhány specialista magánügye.
Akkor pedig mi mindannyian, tudósok, filozófusok, hétköznapi emberek együtt boncolgathatjuk, miért létezünk, mi és a világegyetem. az emberi értelem leghatalmasabb diadala lesz, ha erre a kérdésre választ találunk - mert akkor megismerjük isten gondolatát.”

Stephen Hawking

Az előadás Stephen Hawking elméleti matematikus-fizikus, kozmológus életéneknek és munkásságának szemelvényeiből készült.

„Üdvözlöm. Stephen Hawking vagyok: fizikus, kozmológus és álmodozó. Bár nem tudok mozogni és számítógépen keresztül kell beszélnem, az elmém szabad.”

Stephen William Hawking 1942. január 8-án, a második világháború alatt született Oxfordban. Tizenkét éves korában két osztálytársa fogadást kötött a jövőjével kapcsolatban. John Mcclenahan arra tippelt, hogy Stephen „sohasem fogja semmire sem vinni”, míg Basil King szerint „rendkívüli képességei felszínre fognak törni”. A tét egy zacskó cukorka volt.

Stephen Hawking korunk egyik legfigyelemreméltóbb alakja. A „cambridge-i géniusz”, világszerte ünnepelt, ragyogó elméleti fizikus.
Rendkívül szerencsés embernek tekinti magát, mert betegsége semmilyen rossz hatással nem volt elmeállapotára, bár súlyosan megbénította a testét. Sikerült éppen egy olyan hivatást találnia, amiben a rokkantság nem jelent komoly hátrányt. Ez az attitűd talán merésznek tűnik, de Stephen Hawkingot zavarja, ha így tekintenek rá. Szerinte akkor lett volna valóban rengeteg akaraterőt igénylő, hősies teljesítmény az, amit tett, ha önszántából döntött volna mellette. Ám nem így volt. Hawking egyszerűen az egyetlen dolgot tette, amit tehetett.
Ő ezt így fogalmazta meg: „Az embernek kellően érettnek kell lennie ahhoz, hogy felismerje, az élet nem igazságos. Bármilyen helyzetbe hozzon is bennünket, abból vagyunk kénytelenek kihozni a lehető legjobbat.”
Stephen Hawking milliók számára szimbólum, aki győzedelmeskedett az őt ért csapások és a hatalmas kozmoszban porszemnyi ember jelentéktelensége fölött.
A Taigetosz elvére fölépített világrendünk valójában nem csak az ember legsötétebb bugyra?
Bizonyos-e, hogy az „erősek és tökéletesek” érdemlik meg az élethez való jogot?
És hogy a kiszolgáltatottak, elesettek és sérültek (sérültek? ki is sérült itt valójában?) csak és kizárólagosan kitettségre és a zuhanásra vannak kárhoztatva?
A Taigetosz nem alternatíva!

Hawking életrajza a Wikipedián.

Támogatók: NKA Előadó-művészet Kollégiuma, MASZK Egyesület

A galéria megtekintéséhez kattintson a képre
 
Az oldal tetejére
 

2018 THEALTER

Impresszum    Oldaltérkép    Adatvédelmi elveink   Bejelentkezés   Regisztráció