Böröcz Judit – Pálinkás Bence György (Budapest)
A kis olvasztótégely – hangséta
960 perc
14
hangséta
08.02. hétfő, 07:00-23:00
Ingyenes

Előadók, alkotók

Alkotók: Böröcz Judit, Pálinkás Bence György
Együttműködők: Barna Orsolya, Kelemen Kristóf, Zsámboki Miklós
Előadók (magyar szöveg): Homonnai Katalin, Réti Iringó, Böröcz Judit, Kövécs Luca, Lődi Virág, Mészáros Tünde, Schuller Judit Flóra
Előadók (angol szöveg): Faye Bradbrook, Sarbó Kata, Balogh Orsolya, Anna Bentley, Erdődi Katalin, Schuller Judit Flóra, Sipos Tímea
Zene: Nikolai Galen (The Pastoral Symphony: 2nd Movement, take 2, mix 1), Kovács-Vajda Bence (Surface Drainage), Tijana Stanković (Solo at Jazzire 2019), Szigeti Máté (Slow and Loud; Second Movement – Beethoven, előadja: Classicus Quartet)
Hang: Kovács-Vajda Bence, Zságer-Varga Ákos
Fordítás: Anna Bentley (angol)
Fotó, videó, zászlókivitelezés: Ember Sári
Textilfestés: Szakács Nikoletta
Iskolai foglalkozások: Lődi Virág, Szári Laura, Orsós János Róbert (konzulens)
Tanácsadó (szöveg): Orsós János Róbert
Olvasószerkesztő: Tóth Károly
Produkciós asszisztens: Valtinyi Zsuzsa

Leírás

A részvétel a sétán ingyenes, és a séta hanganyaga a megadott linkeken a fesztivál időtartama alatt bármikor meghallgatható, vagy letölthető:
online: https://soundcloud.com/akisolvasztotegely/a-kis-olvasztotegely

letölthető WAV formátumban (680 MB):
https://drive.google.com/file/d/1ZVOySF72F87RkoQ7hVufKvOt5GVhDibA/edit

letölthető MP3 formátumban (64 MB):
https://drive.google.com/file/d/18QX-t-AxxREDOb4udSNvx7vty57D_OkO/edit

A hanganyag meghallgatásához mobilinternet és fülhallgató szükséges. Indulási helyszínként fás terület, park, erdőszél, kert javasolt, ideális esetben olyan, amely határos az épített környezettel.

A séta hossza: 45 perc

„Hejh tihanyi széles árok: te voltál egykor sok jó magyarnak utolsó reménysége.”
Eötvös Károly

A kis olvasztótégely egy egyénileg bejárható köztéri hangséta, amelyben hangkulisszákba ágyazott, kevéssé ismert 19. századi történetek és mai szövegek jelenítik meg a történeti és a jelenkori nacionalizmus rétegeit. Kiindulópontja egy valós, de végül elvetett haditerv: 1849 nyarán a magyar hadvezetés elrendelte a Tihanyi-félsziget árokkal való leválasztását a szárazföldtől, hogy a megmaradt csapatok itt összegyűlve folytathassák az ellenállást, de a munkálatok el sem kezdődhettek. A körülmények és a hibásan felmért lehetőségek miatt a „magyar Gibraltár” terve elbukott. Tihany, a szabadságharc utolsó reménye A kis olvasztótégelyben a szabadságharccal együtt elbukott nemzet-alternatíva metaforájává válik.

„A mi forradalmunknak három alapeszméi vannak […] Az első eszme a kormányforma megigazítása[…], hogy a nép maga igazgassa magát […] Második eszme […] az egyéni jogok biztosítása. A harmadik nagy alapeszme a nemzetiségek és népiségek szabad kifejlődése. Engedtessék meg minden népeknek a nemzet szabad kifejlődése.” – fogalmazott Szemere Bertalan miniszterelnök az 1849. július 28-i utolsó forradalmi nemzetgyűlésen. Azonban a nemzetiségek egyenlő jogainak biztosítása, a testvérnemzetek közössége nem valósult meg, a régióban a nemzetiségek közötti sérelmek máig jelen vannak a közbeszédben, a politikában.

A kis olvasztótégelyben a modern nemzetfogalom és a nacionalizmus születésekor a nemzetről való diskurzus részét képező, de az etnicista megközelítéssel szemben már a 19. században alulmaradó többnemzetiségű, az egyéni szabadságjogokat elismerő és befogadó nacionalizmusokat vizsgáljuk, és rákérdezünk a kelet-közép-európai régióban máig a nemzeti identitások elsődleges hivatkozási alapjaiként szolgáló elgondolások kizárólagos érvényességére. Egy elgondolás nem bukhat el végleg, amíg vannak, akik felidézik.

„A fák ölelésében sutyorogja fülbe aztán az olykor fejbe kólintó mesét arról, hogyan váltak a 48-as szabadságharc idején a kezdetben a nemzetiségekkel összefogó magyarok a saját nációjukat kivételezettnek tekintő megszállottakká, és viszont. Míg a fák versengenek ugyan a fényért és levegőért, de sosem egymás rovására, láthatjuk, hisz egy parkban állunk. A 45 perces meditációs gyakorlat súlyos tanulságokkal szolgál, tekintve, hogy a rendszerváltás utáni márciusi ifjak és kevésbé ifjú hazafiak nemzeti szózataival is párhuzamba állítja a szabadságharc idején elhangzottakat. A sokaság a részek közti kölcsönhatás nélkül káosz, az egység viszont különbözőség nélkül zsarnokság – ezt Szemere Bertalan mondta, igaz, hogy e bölcsesség felismeréséhez el kellett veszíteni a nemzeti függetlenségért vívott harcot.”
Zöldi Anna: Ki tiltja meg, hogy elmondják? – OFF-Biennále 2021

A projekt az OFF-Biennále Budapest 2021 keretében jött létre.

Külön köszönet: Balázs Gábor, Borbás Domokos, Böröcz Réka, Egry Gábor, Kelemen Kristóf, Lőrincz Marcell, Mátyus Aliz, Mink András, Monory Ráhel, StudioMajor, az OFF-Biennále csapata, Trafó Kortárs Művészetek Háza

Támogatók: OFF-Biennále Budapest, Summa Artium Kultúratámogató Magánalap, Szubjektív Értékek Alapítvány

A részvétel a sétán ingyenes, és a séta hanganyaga a megadott linkeken a fesztivál időtartama alatt bármikor meghallgatható, vagy letölthető.
A hanganyag meghallgatásához mobilinternet és fülhallgató szükséges. Indulási helyszínként fás terület, park, erdőszél, kert javasolt, ideális esetben olyan, amely határos az épített környezettel.

 

A séta hossza: 45 perc