Thealter

Szereposztás:
Théseus / Oberon: Pesti Arnold
Hippolyta / Titánia: Nagy Zsuzsi
Pukk / Philostratus: Boznánszky Anna
Égeus: Nagy Gábor
Hermia: Marton Mercédesz
Heléna: Hajba Beatrix
Lysander: Tóth Ákos
Demetrius: Piller Ádám
Tetőfi Péter: Gregorich Bálint
Tompor Miklós: Bruckner Roland
Sipák Ferenc: Piller Ádám
Lavórfalvyné: Fodor Lili
Vinkli: Tóth Ákos
Kórász Róbert: Pesti Arnold
Dezső: Gregorich Domonkos
Valamint tündérek, kulturális közfoglalkoztatottak és egy indiai kisfiú.

Nádasdy Ádám fordítása alapján a szövegkönyvet készítette: Sándor Júlia
Zenészek: Gregorich Bálint, Gregorich Domonkos, Gregorich Zsófia
Látványtervező: Tóth Cecília
Kivitelező: Marton Miklós, Mészárics Róbert
Jelmez: F. Szórádi Szilvia, Marton Mercédesz
Rendezte: Nagy Péter István e.h.

Van egy ismerős-ismeretlen vidék, egy mágikus zóna, ahol mindenre megvan a lehetőség. Az ember többet mer, a gátlások föloldódnak, titkos vágyak nyernek kifejezést, és a mindennapi élet történései szürreális mesévé alakulnak át. Te azt mondod: álom – én azt mondom: színház. Megérint. Belemerülsz. Elsodor. Mint a szerelem. Amíg tart, mindent lehet, megszűnik a valóság. De ha egyszer felébredsz – el tudsz számolni mindennel, amit ebben a különös birodalomban csináltál?

Hermia Lysandert szereti, de apja ragaszkodik hozzá, hogy Demetriushoz menjen feleségül. A két fiatal elszökik a boldogságuk elé akadályt gördítő kényszerházasság elől. Demetrius értesül a szökésről, és követi őket az Athénnal határos erdőségbe. S fut utánuk a Demetriust vággyal követő Heléna. Amint a város elalszik, az erdő feléled, s a gyanútlan szerelmesek belecsöppennek egy tündérkirályi pár féltékenységi játszmájának kellős közepébe…

Az előadás rendezője, Nagy Péter István jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetem fizikai színházi rendező-színész szakos hallgatója, Horváth Csaba tanítványa. Pályája a celldömölki Soltis Lajos Színházból indult, majd summa cum laude diplomát szerzett az ELTE Pszichológia szakán. Ezt követően részt vett a Nemzeti Színház kétéves rendezőgyakornoki képzésében, rendezett a Pinceszínházban, a Váci Dunakanyar Színházban, az Olasz Kultúrintézetben, a PTE Művészeti Karán is. Munkáival már több díjat is nyert, ez a produkció az idei júniusi KASZT – Komlói Amatőr Színházi Találkozón megkapta a legjobb előadásnak járó fődíjat, Nagy Péter István pedig a legjobb rendezőnek járó díjat, valamint elnyerték a legjobb látványért és szcenikáért járó Komoróczky Gábor-díjat is. Ezután a 9. Soltis Lajos Országos Színházi Találkozón Bruckner Roland kapta a legjobb férfi főszereplő Kurucz László-díját, Kasza Éva-díjban részesültek a Gregorich-testvérek zenei munkájukért, Sándor Júlia pedig a legjobb dramaturgnak járó Solténszky Tibor-díjat nyerte el.

„Nagy Péter István csalhatatlan tempóérzékkel vezényli a rendkívül sokszínű produkciót, az együttes eminens összmunkája színészvezetési remeklés, a hasonlíthatatlan eredetiség ígéretes jövőt jelez. A színészek doyenje, Bruckner Roland gyönyörű monológban fejti ki ars poétikájukat, ha nem lenne ez a színház, egy kis falu kis autószerelője lennék, ezeken a színpadi deszkákon enyém a világ. Igen! Ilyen színházat csak szenvedéllyel, szerelemmel lehet csinálni, ilyen élménnyel lehet visszaadni hitünket a Színházban, az Életben. Mindenkinek látni muszáj a Soltis Lajos Színház álomelőadását, még ha Celldömölkre is kell utazni érte!”
Fehér Elephánt: Szentivánéji álom, toptipp.hu

„Vakmerő optimizmus sugárzik a produkcióból, amely mintha követelné, hogy programadó előadásként tekintsünk rá. Vakmerősége arra enged következtetni, hogy nagyon nagy dolgokat várhatunk még a rendezőtől, Nagy Péter István egyetemi hallgatótól.”
Stermeczky Zsolt Gábor: Minden színház álma, Kortárs online

„Az egész egy nagy alkotói önvallomás nemcsak a magam, de a társulat részéről is. Hogyan lehet szerelemből, a semmiből színházat teremteni. Ezért nálunk a mesteremberekkel kezdődik az előadás, a színház előterében, és velük is végződik. Közhelynek hangzik, de talán az előadásban nem lett az: itt a színház iránti szerelem valahogy összefonódik a Szentivánéji szerelmekkel. Ezt a színház a színházban keretet aztán össze kellett hozni a darabban érvényesülő álomlogikával, az alvás-ébrenlét közötti határátlépésekkel. Ebben pedig a Titánia – Oberon kapcsolat ábrázolása a kulcs, akiknek mindenekelőtt az emberi vonásait szerettem volna hangsúlyozni. Kicsit emlékeztetnek a görög istenekre: ugyanolyan gyarlók és kicsinyesek, mint mi, csak sokkal nagyobb tétekkel játszanak.”
„Idegrendszeri szimbiózisban dolgoztunk” – Beszélgetés Nagy Péter Istvánnal és Sándor Júliával, kutszelistilus.hu

Fő támogató: NKA

Külön köszönet: Kemendy és Társa Kft., Gregorich Ferenc, Nagy Péter József, Wagner Lovaspanzió (Alsóújlak)