Blog

Thealter

Bogya Tímea Éva: Egy madár szárnycsapkodásai

A Rhapsody in Blue Glue előadás képeit nézegetve azon gondolkodtam, hogy fog beférni az autó a színházba. Hát, a színházat hozták ki a szabadba.

Az előadás szabadtéren, a Vasvári iskola udvarán volt. Az éles fényű reflektor kialszik, berobog a szóban forgó autó, halljuk, ahogy a sofőr énekli a rádióban játszott zeneszámot, intim közelségben vagyunk vele, majd azt is halljuk, ahogy lerobban a kocsi, és a sofőr kiakad. És ez az intimitás megmarad akkor is, amikor mi hallgatjuk gondolatait.

Megtudjuk, hogy színésznő, aki egy előadásra tartott, amiben ő játssza Nórát. Azt a Nórát, a Babaházból. Mit tehet ilyenkor az ember, minthogy a harmadik égre kiáltás után felhívja a férjét, s ha az nem veszi fel a telefont, akkor a szeretőjét. Ahogy telefonon felváltva beszélget élettársaival, az autó felveszi egy pillanatra a babaház jelentéskörét, amely az ibseni világban a főhős börtöne, vágyainak hamis valósága. Teher, a Színésznőnknek, Alexandra Gitlannak is az.

Ahogy az életében megforduló férfiak ideál mivolta kezd szétfoszlani, mert egyikük se tud vagy akar segíteni, úgy a földig érő, zöld Nóra-jelmez is lekerül, alatta fekete, elegáns, testhez simuló ruha. Elénekel egy jazzdalt, ami a végén töredezetté, disztópikussá válik, a Színésznő csípőringása felerősödik, csábosból agresszívvá lesz és finoman megjelenik az arcán a szomorúság. A csinos mosolyok mögé rejtett kék madár szomorúsága.

Ahogy a musicalekben szokás, a Színésznő időről időre elénekel egy-egy slágert, amelyek felváltva szólnak a közönséghez, a szeretőihez és önmagához. Az éneklés magyarázatát beépítik az előadásba is, a Színésznő telefonon elmondja, hogy ott, a semmi közepén egyedül, ugyanazt teszi, amit gyerekkorában is, ha félt és egyedül volt: énekel.

 

Rajz: Dohy Anna

A slágerek mellett elszavalja Bukowski Kékmadár versét is, majd fehér vászonruhába öltözik, az autó tetejéről a hátán fekve csúszik lassan lefele, közben újra a verset mondja, de most már énekli, és angolul, és ahogy a kék fény a fehér vászonruháira esik, a Színésznő egészen madárszerűvé válik, egy kék madárrá.

Nem hagyják el a Nóra-vonalat, a színésznő valósága szépen összeér a dráma világával, hiszen a Színésznő rendező szeretőjétől úgy búcsúzik, ahogy Nóra tette Torvaldtól, szó szerint. Csak a színésznőnk az egyszerű továbblépést megspékeli egy kis filmes bosszújelenettel. Az autót leönti benzinnel, és nem is kell meggyújtania, mi tudjuk, hogy égni fog.

(Aradi Kamaraszínház – MASZK Egyesület: Rhapsody in Glue /#bluebird/ – Minimál – monológ – musical)

Fotó: thealterphoto2018