Christopher Marlowe: II. Edward vészterhes uralkodása és siralmas halála

FőoldalProgramokChristopher Marlowe: II. Edward vészterhes uralkodása és siralmas halála

Társulat:

Újvidéki Színház (Szerbia)

Cím:

Christopher Marlowe: II. Edward vészterhes uralkodása és siralmas halála

Időtartam:

120 perc (szünettel)

Rendező:

Lénárd Róbert

Szerző:

Christopher Marlowe

próza

Megosztás

Időpont:

08.05. vasárnap, 20:00-22:00

Helyszín:

Régi Zsinagóga Helyszín

Jegyár:

2500 Ft

Jegyvásárlás

Előadók, alkotók

Szereplők:
II. Edward király: Puskás Zoltán
Edward herceg, a fia, később III. Edward: Szalai Bence e.h.
Edmund, Kent grófja, II. Edward fivére: Kőrösi István
Pierce of Gaveston, Cornwall earlje / Lightborn: Mészáros Árpád
Izabella királyné: Jankovics Andrea
Lady Margaret de Claire: László Judit
John Stratford, Winchester püspöke: Német Attila
Lady Mortimer of Chirk (Idősb Mortimer): Banka Lívia
Roger Mortimer of Wigmore (Ifjú Mortimer): Gombos Dániel
Hugh le Despenser (Idős Spencer): Giricz Attila
Hugh le Despenser (Ifjú Spencer): Ozsvár Róbert e.h.
Rice ap Howel: Pongó Gábor

Fordította: Forgách András
Zene: Klemm Dávid m. v.
Díszlet és jelmez: Árva Nóra m. v.
Fényterv: Majoros Róbert
Fény: Illés Attila
Hang: Bíró Tibor
Smink és haj: Bojana Radović
Ügyelő-asszisztens: Lovas Csilla
Dramaturg és rendező: Lénárd Róbert

Leírás

1310-es évek. (Vagy nem.)
A királyi trónra olyan ember lép, akinek a lepedője alatt mocorgó magánélete összemaszatolódik uralkodói karrierjével. A politika és a nyilvánosan vállalt szeretetéhség pedig nem jó kombináció, amennyiben egy birodalom stabilitása a cél. Edward király nem jó, nem rossz, csak éppen szerelmes. Egy alacsony rangú lovagba. Egy srácba. Egy nem túl szimpatikus fickóba. (Melyik a nagyobb botrány – eldönthetetlen.)
Egy magánélet fonódik össze az 1300-as évek túlságosan is ismerős történelmi fordulataival ‒ intrika, politikai összeesküvések, bürokrácia, papság, háború és foci. A népnek ebben legfeljebb annyi szerep jár, hogy néha bájosan megköszönik a közreműködését.
Kit Marlowe minden szabályt felrúgó botránydarabja négyszáz évvel bemutatója után is aktuális politikai és magánéleti kérdéseket boncolgat, ezúttal egy zuhanykabinnal a központban ‒ árulás, szerelem, gyilok, háború, szex, drog, rock’n’roll ‒ mindez ott van a királydrámák királyában.

„Háborúért rajongó és nyerészkedő kiöregedett politikusok adják át helyüket látszólag europerebb, ám a felszín alatt még kegyetlenebb és még mocskosabb fiaiknak. Elnyomás, zsarnokság és Róma módjára fellazult erkölcsök váltogatják egymást attól függően, hogy épp ki van hatalmon. Dőzsölés és drog, orgiázás és pezsgő, címek és tisztségek ész nélküli pazarlása.
Nem, ez nem a Caligula, ez még mindig a II. Edvárd.
És olyan átkozottul huszonegyedik századi és olyan átkozottul ismerős.”
Lénárd Róbert rendezői széljegyzeteiből

„II. Edward angol király híres volt a homoszexualitásáról. Kegyencét, Gavestont pedig hol visszahívatja a királyi udvarba (és az ágyba), hol pedig a nemesek szeretője elűzetésére kényszerítik, amitől a király szenved. Elfogadja az ajánlatukat, hozzáadja az unokahúgát, de végül a polgárháború alatt mégis kivégzik, hiszen a nemesek minden baj forrását benne látják. Úgy pörögnek az események a darabban, hogy az ember úgy érzi, felgyorsítva néz egy filmet. Barátból ellenség, ellenségből barát válik, elűzetnek, visszahívatnak. Ez a XIV. századi Anglia. Őrület, micsoda élet volt ott!”
Szerda Zsófi: Szösszenetek II. Edwardról, az ő barátiról és ellenségiről, Hét Nap