Thealter

Előadók: Bitó Katalin, Bódis Márk, Borsos Luca, Franziska Doffin, Farkas Kámea, Fazekas Anna, Eva Mora González, Anita Kuroljova, Kontúr Balázs, Lévai Viola, Miklósy Alex, Péter Kamilla, Szakács Eszter, Szemessy Kinga, Vass Imre
Koncepció, koreográfia, kompozíció: Somló Dávid

A Drift egy hipnotikus mozgás és hangkoreográfia nagy közterekre és 15 előadóra komponálva, amit az idén Lábán Rudolf-díjra nomináltak. Az előadás eredetileg a Prágai Quadriennálé felkérésére készült, Budapesten a Placcc Fesztivál keretében volt látható első alkalommal.

A hordozható hangfalakkal felszerelt előadók „láthatatlan útvonalak” szekvenciáit követve, az alig észrevehetőből egyre feltűnőbben veszik birtokba a teret, ezáltal egy mozgó hangfolyamot teremtenek. A térbeli koreográfia kibontakozásával a Klauzál tér atmoszférája lassan, de biztosan egyre sűrűbbé és éteribbé változik. Az így létrejövő folyamatos mozgásban lévő organikus koreográfia és az abból kibontakozó immerzív hangkompozíció hipnotikus közösségi élményt nyújt a nézőknek és a járókelőknek.

Somló Dávid Budapesten élő interdiszciplináris alkotó/zenész. Az elmúlt években olyan interaktív hang alapú performanszokat készített, amelyek mobil hangforrások segítségével emelik ki a tér, a test és a hang kapcsolatát és egy, a befogadót átölelő előadói teret teremtenek. Előadásaival többek között a Prague Quadriennale (CZ), a Festival d’Avignon (FR), a FIME Sao Paolo (BR), a CROSS Awards (IT), az Audiograft Festival (UK), a Montag Modus (GER) és az UH Fesztivál (HU) keretében találkozhatott a hazai és a nemzetközi közönség.

„A dolog nyitja, amit a végtelenül egyszerű, de tűpontos dramaturgia garantál – a nézői bizonytalanságérzés kiváltása, fenntartása, fokozása és a meglepetésszerűség. (…) Kezdve onnan, hogy eltelik némi idő, mire ráeszmélünk, hogy a teret (nem túl erősen, ám jól hallhatóan) beterítő, váltakozó intenzitású és végig mozgásban lévő meditatív hangfüggöny honnan származik és hogyan áll össze, egészen addig, mire is fut ki a játék, hogyan változtatja meg, alakítja át láthatatlanul is a környezetünket és benne önmagunkat, egymáshoz és a térhez való viszonyunkat.”
Králl Csaba: Tér, újratöltve, Élet és Irodalom

„Ötven perc erejéig térszimfóniává alakul át a Széll Kálmán tér, úgy, hogy csak lappang benne valami körülírhatatlan, teljességében átláthatatlan és láthatatlan energia. Gyönyörű, magával ragadó, lenyűgöző tánc ez, melyet látás helyett hallunk, érzünk és a testünkkel követünk.”
Albert Dorottya: Ismerős tér, ismeretlen dallam, Színház folyóirat

„Ahogy az előadók mozgásának kezdeti mozog-akadály-megáll-elfordul-elindul mozgása gyorsulással, futással, lassulással variálódik (párhuzamosan a hangba beszűrődő városi zajokkal), lassan kialakul a tipikus városi mozgás egy absztrahált modellje. (…)Tulajdonképpen értékeket cserélnek: a performansz megkapja a létezés biztonságos érzetét, a létezés pedig a performansz mozgásainak a szépségét.”
Elefánti Emma: Épül, pusztul – a PLACCC Fesztivál idei programjából, F21.hu

Támogatók: Placcc Fesztivál, Műhely Alapítvány, Cross Attic, Prague Quadriennale