Szövet Alkotóműhely (Szeged)
Özönvíz
90 perc
Farkas Atilla, Kállai Ákos
14
közösségi előadás
07.30. vasárnap, 16:00-17:30
Nemzeti Színház balett-terme (Deák F. utca felől) Helyszín
3000 Ft

Előadók, alkotók

Játsszák: Bene János, Börcsök Katalin, Gál Attila, Gera Zsuzsanna, Kállai-Verba Eszter, Kurucz Barbara, Orbán József, Pigniczki Péter, Savanya Brigitta, Vörös József, Záhonyi Zoltán
Közreműködik: Nagy Bence
Rendező: Farkas Atilla és Kállai Ákos

Leírás

János – Tényleg azt mondod Te nekem, hogy az elkötelezettség akkor derül ki, amikor baj van?

Brigi – Végre felvettek egy céghez.

Eszter – Jöttünk haza táncról, 12 voltam, és akkor Anya félig súgva azt mondja, hogy Apa nagyon beteg.

Zoli – Ha én tavaly nyáron azt mondtam volna itt kepét kötő aratóknak, meg a koszorút fonó aratólányoknak, hogy ennek a szép, pipacsvirággal tarkázott búzatengernek a helyén esztendő ilyenkorra gőzhajóval, nem, egy egész flottával fogunk hajókázni: hogy a szemem közé nevettek volna!

Józsi – Szóltam Gábornak a meccs végén, hogy: Figyelj, ezek jönnek. Mi 8-an voltunk, ők meg több százan. Csak előre menekülhettünk. És áradtak felénk…

József – Semmi nem utalt arra, hogy azon a kibaszott szombat estén változik meg minden.

Zsuzsa – Két szív dobog a testemben, ezért az istene meg fog ölni.

Barbi – Március 8-án Tápé és Szeged közti töltést átvágták, hogy a Tisza veszélyes áradását csökkentsék. Az utolsó reményszálak, mind az újonnan emelt nyúlgáthoz fűződtek. Teljes erővel lázasan, úgyszólván élet-halál küzdelemmel folyt a munka ezen az egyedülálló védtöltésen.

Péter – Reggel hatkor még nincs forgalom az autópályán. 6-ra beértünk, az orvos sehol. Eltelt egy óra, sehol senki. Majd még egy óra eltelt.

Attila – Csúnya, fekete fölleges este volt, vad szélvihar rázta a kopasz akácfák ágait. Sok ember gyűlt egybe. A nagykocsma udvarán történt ez. Úgy emlékszem rá, mintha tegnap történt volna. A sötét, fekete ruhában járó komoly protestáns gazdaemberek aggodalmasan néztek a fekete égre.

Kata – A több mint száz emberéletet követelő tragédia után megszületett Szeged.

A Szegedi Nemzeti Színház – Kooperáló Színházpedagógiai Alkotótér önismereti csoportjának közösségi színházi előadása, ami a résztvevők történetei, improvizációi és szövegei alapján készült. Alkotófolyamatunkban a csoport tagjainak sorsfordító életeseményei és a szegedi nagyárvíz történeti narratívái mentén kísérleteztünk.

Támogató: Szegedi Nemzeti Színház

Vissza